Már tartozom egy újabb bejegyzéssel, úgyhogy íme:

Ezennel hivatalosan is dolgozó ember lettem Londonban! :) Az első hét rendben lezajlott, és már tudom hogy jutok haza az éjszaka közepén! Minekután a délutános műszak késő este ér véget, így már nem tudom elérni a metrót, úgyhogy az éjszakai buszra kényszerülök... Ez szombaton jelentett számomra nagy élményt, mivel a Liverpool street-en keresztül megy az éjszakai busz, ami az egyik bulizós része Londonnak, így egy roppant részeg vegyes nemzetiségű társaság úgy érezte feltétlenül beszélgetnie kell velem... a rendkívül részeg német lányok furcsán beszélnek! :) Végül rájöttem, hogy őket nem érdekli, hogy én nem értek semmit, csak beszélni akarnak valakihez, így sűrű bólogatással megoldottam a dolgot, és amikor ők nevettek, én is nevettem, és így egy nagyon kellemes beszélgetés volt 13 óra munka után... :) Mindezidő alatt kinézegetve az ablakon (úgy hogy ne vegyék észre, hogy még a látszatát sem tartom fent a kétirányú kommunikációnak) észrevettem, hogy sok látványosság mellett haladok el, melyeket másnap meglátogattam nappal, hogy kicsit többet lássak belőlük, és ne álljon fent az esélye annak, hogy bármikor lehányhatnak!

Félreértés ne essék, mindez nem zavart volna, ha én is hasonló állapotban vagyok! :)

Tehát másnap megnéztem mindent, és néhány képet is készítettem...

Az utolsóról csináltam volna képet előröl is, csak sajnos mindig elmosódott a kép, mert elmozdulgatott... :)

Szóval ott tartottam, hogy munka!

Nagyon kellemes, bár nagyon sokat kell mozognom, mert folyamatosan tölteni kell a bárt, és ez bizony meló, dehát ezért jöttem ide, és ezért szedtem fel az utóbbi hónapokban 20 kilót, hogy itt leadhassam! :) A kollégáim nagyon rendesek, bár a nyelvi korlátok miatt, még nem bontakozott ki teljesen a barátságunk, de rajta vagyok! A legnagyobb nehézséget az esti órák jelentik, amikor már én is fáradok, viszont a bár tele van, és mindenki angolul beszél, és nem mindig veszem észre ha hozzám beszélnek, de ha minden igaz, ez nem tart sokáig, csak meg kell szoknom, hogy Angliában angolul beszélnek... :)

Szerintem ettől függetlenül nincs nagy baj velem, mert dolgozni azt tudok, és remélem a főnököm is ezt gondolja... :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.